Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./
2005. november 26.
Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2006. július 5.
Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította. Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállítóteremben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-laborban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. november 18.
Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2007. április 4.
A Baróton kiadott Erdővidék regionális hetilap 500. lapszámának megjelenését ünnepelték a lap egykori és mostani szerkesztői és nagyszámú az Erdővidék Múzeumát zsúfolásig megtöltő érdeklődő jelenlétében. Az Antal István irányította lap közel tíz esztendeje jelentkezett először. Antal István a tízéves lapkészítés folyamát felidézve elmondta, legfőbb erényük, hogy önkéntes tudósítókat tudtak szerezni, ez lett fő éltető ereje és fenntartója a lapnak. A lap új arcát Könczei Elemér kolozsvári grafikus tervezte. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke kiemelte, az Erdővidék sikere annak köszönhető, hogy olvasóit érdeklő információkat tartalmaz, ugyanakkor felkészíti a régiót a mentalitásváltásra. Benedek Huszár János, a lap első szerkesztője, most sepsiillyefalvi polgármester, a lap fontosságát a tájékoztatásban és értelmezésben határozta meg. /Váry O. Péter: Múltidézés és jövőkeresés (Az Erdővidék 500. lapszáma). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. június 4.
Június 3-án értek véget Baróton az idei városnapok. A hivatalos megnyitón a testvérvárosok küldöttségeinek üdvözletét záporok szakították félbe. Könyvtáravató is volt. Véget ért a baróti téka ötéves kálváriája. 2002 óta ugyanis a városi könyvtár egyetlen szobányi felületre zsugorodott, a közel hatvanezres könyvállománynak több mint felét zsákokba csomagolva tárolták. A most felavatott tékában szabadpolcok, olvasó- és kutatóterem, világhálós hozzáférés várja az olvasókat. Beteljesült a tavaly nyáron 93 éves korában elhunyt Bodosi Dániel baróti festőművész álma: Barót festőjének a lánya, Darvas Annamária tanárnő összeállította édesapja több évtizedes munkásságát bemutató, Bodosi Dániel című albumot, amelyet most bemutattak Baróton, az Erdővidék Múzeumban. /Benkő Levente: Barót Napok: borúra derű. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. július 12.
Megjelent Mihály Gábor szárazajtai nyugalmazott tanító Monológ a múltról – Szárazajta monográfiája /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, munkája melyet június 11-én bemutattak a baróti Erdővidék Múzeumában. Monográfiájával Mihály Gábor azoknak az erdővidéki szerzőknek a sorába lépett, akik az évszázadok során önszorgalomból igyekeztek rögzíteni egy-egy helység történetét. Veszely Károly római katolikus plébános – az 1849-ben Bem József által alapított Brassói Lapok első főszerkesztője – a 19. század második felében írt monográfiát Barótról. A város történetéhez az 1960-as évek végén néhai Kese Jenő református lelkész gyűjtött kéziratban őrzött adalékokat, néhai Lázár Antal tanár is hozzáadott egy kisebb kötetre valót, ugyanakkor Demeter László szerkesztésében Adalékok Barót történetéhez címmel 1999-ben jelent meg több szerzőtől származó, hasonló kiegészítéseket tartalmazó kötet. Az erdővidéki falvak közül Magyarhermányról néhai Máthé János történetkutató az 1970-es években írt, nemrég nyomtatásban is megjelent kiváló monográfiát, amelyet a jelenkori adalékokkal Boér Imre nyugalmazott tanár egészített ki. Erdőfüléről Karácson Béla írt monográfiát, amelyhez Hermann Rozália tanár írt adalékokat. Néhai Gáspár József tanító Köpecről készített monográfiája kéziratban vár kiadásra. /Benkő Levente: Monográfia Szárazajtáról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2007. augusztus 21.
Erdővidék Múzeuma alapgyűjteményének adományozójára, Kászoni Gáspárra (1896–1989) emlékeztek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára hazatérő barótiak. A hétköznapi használati tárgyaitól a céhes hagyományokat őrző felszereléseken át mindent megőrző órásmester emléktábláját Éltes Barna képzőművész készítette. A múzeum vezetője, Demeter László Kászoni Gáspárt a megye múzeumalapítói közé sorolta, még akkor is, ha az intézmény megnyitóját nem érhette meg. /Hecser László: A múzeumalapító emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./
2007. október 27.
Baróton, az Erdővidék Múzeumban tartott előadást a forradalomról az 1956-os magyarországi és erdélyi események jó ismerője, Benkő Levente. A 20. kongresszuson Hruscsov nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben nyíltan szólt Sztálin cselekedeteitől, a tömeges kivégzésekről, a Gulagról és az éhezés többmilliós áldozatáról. E jelentés hatására Magyarországon és Lengyelországban ún.,,olvadás” következett be, azaz néhány dologról nyíltan mertek beszélni az emberek. Az erdélyi magyarság körében is olyan kényesnek számító témákban indult párbeszéd, mint a magyar nyelvű oktatás, a kolozsvári magyar színház és opera helyzete. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy Kolozsváron a mezőgazdasági egyetemen újraindult a magyar nyelvű képzés. Az ‘56-os események kutatásáért a Szabadság Hőse elnevezésű, tavaly nyert kitüntetését és oklevelét Benkő az 1970-ben mártírhalált vállaló Moyses Mártonnak a múzeumban kiállított zakójára tűzte. Tettét azzal magyarázta: ő semmit sem tett a forradalomért, mégis kitüntetést kapott, viszont az, aki kész volt akár az életét is áldozni, még késői elismerésben sem részesült. /Hecser László: Vihar után – vihar előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2007. november 2.
Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
2007. november 13.
A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2007. december 15.
Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2008. január 22.
Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2008. március 7.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) több mint négyszáz címből álló könyvadományt adott át Erdővidék Múzeumának. A Baróton működő intézmény azt követően gyarapodott szakkönyvekkel, hogy az EME a könyvtárában több példányban is megtalálható könyveinek egy részét átadta. Az alakuló baróti dokumentációs könyvtár a napokban újabb, több száz kötetes budapesti adománnyal fog gazdagodni. „Könyvállományunk lassan eléri a kétezer, a tárgygyűjtemény pedig a háromezer darabot. Nagyon remélem, hogy idén ténylegesen is elkezdhetjük a múzeum bővítését” – tájékoztatott Demeter László történész, az Erdővidék Múzeuma vezetője. Anthony Gall ír származású, Ausztráliában élő Kós Károly-kutató díjmentesen készítette el Erdővidék Múzeuma bővítési látványtervét, a kivitelezési rajzok elkészítéséhez azonban már pénz kell. Uniós fejlesztési forrásokból a pénz jelentős részét lehetne megszerezni. A jelenlegi épületben Erdővidék nagyjainak, köztük Baróti Szabó Dávidnak hoznak létre emlékszobát. Erdővidék Múzeuma ugyanis azon a telken működik, amelyen Baróti Szabó Dávid, a 18–19. században élt jezsuita pap, költő és nyelvújító szülőháza állt egykoron. Erdővidék Múzeumát 2006 novemberében avatták fel. /Benkő Levente: Kis helyen nagy remények. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2008. szeptember 25.
Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében élénk érdeklődés közepette került sor a székely kultúráról szóló beszélgetésre. A meghívott vendég Sylvester Lajos és az erdővidéki gyökerű Benedek Huszár János volt. Megállapodtak abban, ha van igény a Székely Kultúra Napjainak megszervezésére, akkor indokolt a rendezvény lebonyolítása. A Tortoma Önképző Kör névadó szava tizennyolc erdővidéki bronzkori halomsírt őrző, mondákat és legendákat szülő hegy neve. /(csernátoni): A Székely Kultúra Napjai Baróton (A Tortoma Önképzőkör kezdeményezése) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2008. szeptember 25.
Sokan nem is tudják, hogy ősük részt vett az 1848–49-es szabadságharcban – mondotta Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szeptember 24-én Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész, aki Demeter Lászlóval, Erdővidék Múzeumának vezetőjével közösen megjelentette a mai Sepsiszentgyörgy területéről származó szabadságharcosok életrajzi adatait tartalmazó Honvédnévkönyvet. /Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben, Tortoma Könyvkiadó, Barót/ Demeter Lajos hangsúlyozta, Háromszék önvédelmi harca egyik legszebb mozzanata nemzeti történelmünknek. Hozzátette, olyan hatalmas munka az adatok összegyűjtése, hogy valószínűleg soha nem jutnak a végére, a jövőben székekre lebontva megjelentetik az onnan származó honvédek adatait. A hozzászólások során elhangzott: a honvédsírokat, a Székely Mikó Kollégium honvéd tanárainak sírjait nem gondozzák. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi honvédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2008. október 11.
Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén az egyik meghívott, Benedek Huszár János térségfejlesztő menedzser megjegyezte, hogy az Erdővidéki Múzeumnak gazdag székelykapu-gyűjteménye lehet, hiszen a múzeum helyiségeit is feldarabolt kapufélfákkal fűtik. Egy Vargyasról származó székely gyalogkapu – jobbágykapu – tűzre került. A barbár történetet Demeter László muzeológus adta elő: a polgármesteri hivataltól segítséget kértek, küldenének át a múzeumhoz egy alkalmas férfit láncfűrésszel, hogy az udvaron lévő hulladék fát darabolná fel. Utólag derült ki, hogy a láncfűrészes férfi feldarabolta a múzeumi kiállítási tárgynak szánt százesztendős kapualkatrészeket. /Sylvester Lajos: Értékmentés helyett pusztítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./
2008. november 18.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 20.
Barót Erdővidék Múzeumában Bibilia-kiállítással és a huszadik születésnapját ünneplő Kájoni Consort rövid műsorával indultak a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok. November 19-én Nagyajtán Fehér János művészettörténész a templomok kőfaragványairól tartott előadást. Nagybaconi Molnár Ferenc Tábornokok földje, Erdővidék című könyvének bemutatóján elhangzott: Erdővidék szinte példa nélküli helyzetet és névsort mondhat magáénak, mivel a tizennyolc falu alkotta tájegység kilenc tábornokot adott Magyarországnak – közülük öt elszármazott családágból való. A baróti művelődési házban a város nemrég elhunyt díszpolgára, Györgypál Lajos festményeiből nyílt emlékkiállítás. /Hecser László: Előadások, kiállítások, könyvbemutatók (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2008. november 22.
Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2009. február 14.
Hatszázadik lapszámát ünnepli a magát regionális hetilapként meghatározó, Baróton megjelenő Erdővidék. Ez alkalomból író-olvasó találkozót szerveztek, az Erdővidék Múzeumában tartott író-olvasó találkozón Demeter László igazgató üdvözölte a lapkészítőket. /Hecser László: Jubilál az Erdővidék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2009. március 21.
A mamutra vadászó ősember, a hun vitéz, a kuruc és a labanc harcos, a fekete sereg katonája mellett jól elfér II. Rákóczi Ferenc, gróf Bercsényi Miklós főgenerális, Mária Terézia, Báthori István, Kinizsi Pál, Árpád fejedelem és Mátyás, az igazságos is Homoki Gyula Miniatűr történelem című kiállításán Baróton, az Erdővidék Múzeumában. A történelmi hitelességgel kifestett apró ólomfigurák a maketten elevennek hatnak. /(hecser): Miniatűr történelem Erdővidék Múzeumában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2009. június 13.
Június 17-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban Miniatűr történelem az őskortól az 1848–49-es szabadságharcig címmel ólomkatona-kiállítás nyílik. A tahitótfalusi Homoki Gyula gyűjteményéből származó, kézi festésű miniatűr ólomkatonákat vitrinekben és terepasztalon láthatja a közönség, történelmünk híres csatáit megjelenítve. A tárlatot Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának vezetője nyitja meg. /Iochom István: Ólomkatonák a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2009. augusztus 25.
Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2009. szeptember 3.
A Bodosi fivérek – Mihály, Dániel és Antal – kiemelkedő szakmai munkásságára és emberi nagyságára emlékeztek augusztus 30-án családtagjaik és Barót polgárai. Bemutatták a Bodosiak történetét, illetve a három ünnepelt életpályáját gazdagon illusztráló könyvet, s Erdővidék Múzeumában megnyitották a tizenhetedik század végétől Baróton élő családról szóló kiállítást. Bodosi Dániel (1913–2006) festőművészként alkotott maradandót, Bodosi Mihály (1909–2005) a magyar atlétikai válogatott tagjaként ért el nemzetközi sikereket, majd több évtizeden keresztül orvosként dolgozott, Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként, majd papként teljesített szolgálatot, nevéhez fűződik a marosvásárhelyi Ady negyedi templom építése. Baróton a testvérek emlékét őrző táblát legfiatalabb öccsük, Bodosi András leplezte le. Az Erdővidék Múzeumában rendezett kiállítás anyagának zöme a hatalmas, tizenegy nemzedéket felölelő családfához kapcsolódik, de méltó helyet kapott benne a rengeteg családi fénykép, dokumentum, állami, szakmai és sportelismerés is. A baróti Bodosi fivérek: Mihály, Dániel és Antal című könyv születéséről szerkesztője, Darvas Anna-Mária vallott. /Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./
